"
- Piros.
- Ez nem piros...
- De itt van előttem, piros ha mondom...
- A kinyomtatott lapot nézed?
- Nem én a Belinyea monitoromon nézem, és tutira szép piros...
"

A fenti beszélgetést általában a címben szereplő betű-kódok körül kialakult misztikus homály szokta okozni. De ha egy kicsit jobban megismerkedünk ezen jelölések jelentésével, a fenti beszélgetés előtt nem fogunk értetlenül állni.

Az alapvető probléma ugye, hogy a grafikai programban számítógépen megtervezett kreatívunk színhelyesen fessen a weben, a képnéző programban és ha nyomtatásba kerül, a lehető legjobban megközelítse a monitoron készített változtot.
Mikor használjak RGB-t, mikor CMYK-t? Mi az a Pantone színskála? És mi lehet a titokzatos ICC?

Az RGB és a CMYK és színpalettát jelöl.
Az RGB egy adott színt 3 konponensre oszt fel, és a szín kódját az egyes alap összetevők kódjában tárolja. A 3 összetevő a piros (RED) a zöld (GREEN) és a kék (BLUE).
A 3 összetevő egy-egy 0-255ig terjedő számmal van jelölve (vagy sokszor hexadecimálisan 00-FF ig jelölve lehet vele találkozni). Tehát a 255,0,0 RGB kódú szín piros színt takar, mert a több komponens additívan nem tartalmaz.
Napjainkban a számítógépen megjeleníthető képek, videók élethű megjelenítéséhez tökéletesen elegendő a képpontok RGB színkódban való megjelenítése.

Ez mind szép és jó, ha minden kép élethűen megjelníthatő az RGB kódban tárolt színekkel, mi szükség a CMYK-ra?

A gond ott keletkezik, hogy nyomtatók képtelek az RGB tartományt teljes egészében kinyomtatni ezért létrehoztak egy olyan színtartományt, ami az RGB színpalettánakegy kisebb részhalmaza, ez a CMYK paletta.
A CMYK szintén az RGB-hez hasonlóan színek rövidítését jelöli. Ezek a színek pont a nyomtatóban található alapszíneket jelölik, tehát Cyan (Cián) Magenta (az) Yellow (Sárga) és Key (általában ez a fekete).
A Key-t azért használják, mert nyomtatáskor a fekete színt nem lehetne tökéletesen előállítani a másik 3 komponensből, és a megfelelő telítettségű fekete színt így tudják elérni.
A CMYK tehát a nyomdák miatt hozták létre, hiszen ha csak számítógépes megjelenítésben gondolkodunk remekül ellenénk az RGB-vel.
Fontos, hogy a CMYK az RGB színskála részhalmazának tekinthető. Tehát minden CMYK szín leírható RGB-ben, de fordítva már ez nem minden színnél igaz.
Mivel a CMYK négy komponensben írja le a kép színeit, az RGB pedig csak 3-ben, ezért az az érdekes helyzet áll elő, hogy az RGB-ben tárolt képek általában kisebb területet foglalnak el a gépünkön.

Mi van akkor, ha konvertálni kell egy képet egyik színkódból a másikba?

Általában gond :)

Ugye a CMYK->RGB iránnyal nincs gond (kivéve, ha béna a program, és nem tudja rendesen kezelni a CMYK képek megjelenítését).
Akkor van probléma, ha RGB színből akarunk CMYK-t. Ekkor a program valamilyen algoritmus alapján következtet egy CMYK színre az RGB kódból. Erre létezik többféle algoritmus, de az eredmény sohasem lehet tökéletes, mivel az RGB színeknek sokszor nincs pontos megfelelője a CMYK színtérben. Ekkor fordul elő az, hogy a színek árnyalatra teljesen megváltozhatnak, és nyomtatáskor egész más árnyalatot látunk, mint a monitoron RGB-ben.

Egyébként ahhoz hogy a monitoron megjelenített színeket egy kicsit hasonlóvá tegyék a nyomtatóval reprodukálható színekhez, már régóta használják az ún ICC profilokat. A post címében viccesen "gonosz"-nak titulált ICC tehát alapvetően segít bennünket abban, hogy a színhelyességet tovább közelítsük. Azonban mindig figyeljünk, hogy a képeinket ICC profil használatával vagy anélkül konvertáljuk! Elég csak az RGB - 0,255,0 színre gondolnunk. Ez ugye a tiszta zöldnek felel meg. Monitoron nézve rikító zöldnek tűnik, és a nyomtató egyáltalán nem ilyennek nyomtatja ki (mivel a CMYK színtéren kívül esik). Azonban a kis ICC profil ezesetben tényleg gonosz is lehet, mert nem rikító zöldnek (RGB - 0,255,0-nak) mutatja, hanem más zöldárnyalatnak (pl. CMYK 100,0,100,0-nak), és ha az így készített grafikát RGB-be mentjük le ICC profil alkalmazása nélkül, az eredeti rikítózöldet fogjuk visszakapni, ami okozhat egy kis meglepetést!

Mi a megoldás?

Ha a webre, vagy online megjelenésre készítünk egy anyagot (PDF, jpg, stb) dolgozhatunk RGB-ben. A file mérete kisebb lesz, és a fenti színhelyességi problémákkal nem fogunk találkozni.
Ha azonban az anyagot nyomtatásra (is) szánjuk, mindig CMYK módban dolgozzunk, mert a monitoron látott kép sokkal jobban fogja közelíteni a kinyomtatott végeredményt.

További segítséget nyújthat a pontos színkezelésben a már 1962 óta létező Pantone színskála. Ez a színskála technikai nyelvre lefordítva egy adott színt jelöl a CMYK színtérben (és mostmár tudjuk, hogy ezzel együtt RGB-ben is). A pantone színeknek az előnye ott jöhet elő, hogyha a megrendelő egy bizonyos árnyalatot szeretne kérni akár a világ másik végéről, tehát ha azt kéri, hogy a Pantone 307C színnel írjunk ki egy feliratot, akkor az a világ minden pontján ugyanazt a kékárnyalatot fogja jelenteni.
A Pantone színskálát a legtöbb grafikai program ismeri.

Remélem sikerült egy kicsit tisztábbá tenni a képet a színpaletták és azok rövidítéseinek jelentése körül!

Let the sun shine - RGB 255,255,255!